« Sertés és lencse, ki tudja hányadszor?   Előre megfontoltan, Piaf Café - Marosvásárhely II. »

Mit együnk Romániában, ha nincs konyhánk? - Marosvásárhely I.

Általában népszerű téma, mit együnk külföldön, akár egy adott konyha csúcsát kipróbálandó, akár nem olyan jól eleresztett turistaként, akár azért, hogy "autentikusat" kóstolhassunk. A probléma azonban akkor a legégetőbb, amikor hosszabb időt, egy helyen kell eltölteni - és nem turistaként, de a főzéshez szükséges felszerelés nélkül. (Ide értve a korlátlan anyagi forrásokat is.) Mondjuk reggeltől estig dolgozni, aztán egy lényegében alvásra kitalált szobában aludni.

Mindjárt előnyös, ha a szobához jár reggeli, ebből bőségesen lehet fogyasztani. (Bár egy hét után azért minden büféreggeli megunható.) Ha az ember ehhez van szokva, akkor máris elég egyetlen másik étkezést megszervezni. Örömmel jelenthetem, ez Marosvásrhelyen sem lehetetlen, de nem is olyan egyszerű. Étterembe két okból nem szívesen tévedek be. Egyfelől nem feltétlenül bírná a pénztárcám naponta, másfelől a tipikus erdélyi éttermi kínálat legfeljebb turistáknak megfelelő. Nehéz is, gyakran sok is, vagyis alkalmilag elmegy, de ezen élni nem túl egészséges. Pedig lehetőség lenne.

A megoldás számomra egy tál csorba, egy meleg, sűrű és savanykás leves. Elég laktató - különösen kenyérrel, és furcsa módon még a legrosszabb is ehető szokott lenni. Viszont nem is olyan könnyű itt hozzá jutni, mert a városban feltűnő a kifőzdék hiánya. A központban leginkább kebabosok vannak, néhány kolbászos, hamburgeres, szendvicses étkezde, pizza. (Mondjuk az kevésbé meglepő, hogy kűrtős kalácsot nem itt lehet találni, az üzlet jól megy másfelé, a marosvásárhelyi készítőket is inkább a magyarországi fesztiválokon, vásárokon lehet fellelni, vagy Bukarestben. Két éve is ott találkoztam velük, sőt, még pálinkát is árultak - pillepalackból.)

Végül három helyet sikerült azonosítanom, ebből kettő kifőzde, a harmadik étteremt és pizzéria, de egy kis szegletben napi menüt árulnak, ebben pedig van csorba is. A főtéri Tacco Tacoo a legkevésbé vonzó külsejű, de ez kínálja a legnagyobb választékot, ez egyúttal állandónak is tűnik. Pacalcsorba, húsgombócleves, zöldségleves, paszulyeves füstölékkel, csirkeleves. A főtéri Leo étteremben kapható a menü, ez azt is jelenti, hogy a leves is változik. Végül kis sétára az Emma a leginkább kultúrált, fabútorokkal, egy elég ízlésesen berendezett pincehelyiség, ott is napi menü van, de többféle levessel. Sajnos a hallevesük elfogyott, mire oda értem. És náluk a leginkább ehető a második fogás.

Mert a Taccoban ezzel meg se próbálkoztam. Amúgy is saormában utaznak leginkább, és a főételeik tipikus kifőzdei valaminek néznek ki. A leves is itt a leggyengébb, de mint mondtam a csorbát nehéz rosszul készíteni. Pedig itt még csak nem is korpaciberével vagy legalább ennek szárított változatával savanyítják. A húsgombóclevesük is ízletes volt, pacalcsorbát meg úgy is csak itt kaphattam. A Leo levese jobn sikerült (zöldségleves), de a második fogás... Bolonyai palacsinta, vagyis darált húsos töltelékkel töltött, rántott palacsinta - ez már önmagában sem volt túl jó -, amihez sikerült nehezen minősíthető - inkább cukorszirupként felfogható - tartármártást adniuk. Az Emma volt a legkellemesebb mind közül, bár ahogy elnéztem disznóhúsból már itt is alig készül étel. Itt csak annyi problémám akadt, hogy elég későn érkezve nem kaptam hallevest és a kolozsvári káposzta maradékát kedvesen kitették a tányéromra egy adagként. Legalább másfél lehetett.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: wolff, 2012. febr. 18. 21:13 - címkék: csorba, étkezés, Romániában és kategóriák: ez mi ez?, kalandor - még nincsenek kommentek

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.